2013. február 2., szombat

80 éve halt meg Sajó Sándor

Nyolcvan éve, 1933. február 1-én hunyt el (az 1868. november 13-án született) Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő két világháború között oly népszerű dalnoka, aki ha nem is vált egy Arany Jánossá vagy Ady Endrévé, egyszerű, tiszta hangján fejezte ki lelke legfőbb érzését, azt, hogy „magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!”.

1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése