2014. november 29., szombat

297 éve született Mária Terézia

Tercsi királynő

297 éve (1717) született Mária Terézia, az első Habsburg királynő.


 


Mivel apjának (VI. Károly a német-római császárnak, aki egyben III. Károly magyar király) nem volt fiú örököse, a nő-ági örökösödés, a Pragmatica Sanctio elfogadtatása kellett trónra lépéséhez. A német (és magyar) rendek zöme nem tiltakozott csak a fő vetélytárs, a porosz király. Ezért Mária Terézia uralkodása az osztrák örökösödési háborúval kezdődött. Az 1748-ig tartó küzdelmekben Szilézia, Parma és Piacenza elvesztése árán sikerült megvédenie királyságát, miközben férjét, Lotharingiai Ferencet német-római császárra koronázták. Ezzel jött létre a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház, amelyhez 16 gyermekkel járultak hozzá.
Az 1756-ban indított hétéves háborúban nem tudta Sziléziát visszaszerezni, ám Lengyelország 1. felosztásával bekebelezte Kelet-Galíciát (1772), a törököktől megszerezte Bukovinát (1774).
Uralkodása a háborúskodás mellett a felvilágosult abszolutizmus jegyeiben meghozott intézkedései miatt vált fontossá. Kettős vámrendszert alakított ki (1754) birodalmán belül, amely Magyarországra kemény vámot rótt a helyi ipar elsorvasztására, míg kedvezőt az élelmiszerárukra. Rendezte az úrbéri viszonyt (1767), vagyis egységesítette a jobbágyság terheit. Magyarországhoz csatolta a Lengyelországtól visszaszerzett 13 szepesi vármegyét és Fiumét (1772, 1776), de Erdélyt nem. A Ratio Educationis (1777) kiadásával egységes iskolarendszert teremtett, egyben Budára helyezte a (jezsuitáktól elvett) nagyszombati egyetemet.
1780. november 29-n halt meg Bécsben. Fia, II. József követte a trónon, aki 1765-től társuralkodóként kormányzott (igaz, anyja mellett alig volt szava).

40 évi uralma alatt a Habsburg birodalom sokat fejlődött, modern állammá vált, de egyben kárt is okozott Magyarországnak (nem a nemességnek!): elsorvadt az ipar, amely miatt nem alakult ki számottevő polgárság; folytatódtak a betelepítések, miközben ezrek haltak meg a hadszíntereken; kialakult a közoktatás - német nyelven; egységesedtek a jobbágyi kötelezettségek, ami sokaknak adóemelést jelentett; a felkeléseket kegyetlenül vérbe fojtotta (1764 madéfalvi veszedelem, 1765-6 dunántúli parasztfelkelés), ekkor románosodott el Erdély.
 forrás

  
 
250 éve történt a  madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem (régebben „mádéfalvi” formában is, latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság kifejezést is használják rá) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764. január 7-én, Mária Terézia uralkodása alatt.

A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, amely megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta. A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden), vad ágyútűzzel indított támadásban 200 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.

Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban. 1774-ben Bukovina a török fennhatóság alól osztrák kéz alá került. Hadik András gróf közbenjárására megkegyelmeztek a székelyeknek, és behívták őket az újonnan megszervezett, elnéptelenedett tartományba, ahol 1786-ig megalapították falvaikat. Az alapított falvak: Istensegíts (Țibeni), Fogadjisten (1776, Iacobești), Hadikfalva (Dornești), Józseffalva (1785, Tolova), Andrásfalva (1786, Măneuți). Innen rajzottak szét a későbbiekben szerte a világba. A falvak a mai Románia Szucsáva megye területén találhatók.

 1899-ben Csík-Madéfalván hatalmas kőoszlopot állított, amelynek tetejére kitárt szárnyú turulmadarat helyezett. A kőpiramis alján egy táblán a SICVLICIDIVM szó olvasható, amely misztikus módon jelent mást is. A sors különös rejtvénye az, hogy ha a szó nagybetűinek római számértékét kivetjük, azok összege éppen 1764, a madéfalvi veszedelem esztendeje. Ennek a szójátéknak a neve kronogramma.
forrás


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése