2018. június 13., szerda

II. Rákóczi Ferenc könyörgése


Gyôzhetetlen én kôszálom,
Védelmezôm és kôváram
A keresztfán drága áron --
Oltalmamat tôled várom!

Sebeidnek nagy voltáért,
Engedj kedves áldozatért,
Drága szép piros véredért,
Kit kiöntél ez világért
. . .

Életemet ostromolják:
Feszítsd, feszítsd! -- azt kiáltják,
Mint gyilkosok, azt kívánják
És véremet szomjúhozzák.

Reád bízom ez ügyemet
Én Jézusom, én lelkemet,
Megepedett bús szívemet,
Én szegény árva fejemet.
. . .

Ím elmégyek országomból,
Drága, kedves, jó hazámból;
Eddig való hajlékomból,
Költöznöm kell jószágomból.

Mutass, Jézus, kies földet,
Lakásomra adj jó helyet,
Ez életben csendességet,
Jövendôben idvességet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése